2013. február 24., vasárnap

és kész...sem

Ismered azt az érzést, mikor valahogy túl jó, hogy rossz legyen, de túl kényelmetlen,hogy jó. Na itt tartok.
Amikor ott állsz a boldogsághoz vezető híd lábánál, de üres zsebbel állsz a hídvámot szedő bajuszos aggastyán előtt, aki egy lelkes BKV ellenőr elhivatottságával küzd a lógósok, és érdemtelenek ellen.
tehát már megint az útban áll valami.
Szeretnék néha papírcsónak lenni...csak úszni,vagy lenni, és nem azon szüttyögni, hogy akkor mi lesz holnap, utána, vagy bármikor. Hagyni, hogy oda jussak, ahova kell.
Most azt hiszem, arrafelé tartok..csak ugye ez így túl szép lenne az igazsághoz..
Lényeg a lényeg, hogy  bármennyire is nem úgy olvasható, nem vagyok ma annyira negatív, csak az idő szar..mmint az időjárás, meg az évszám..
Félszavak- Egyértelmek
Ketten lenni egyedül-együtt
amikor találsz valakit, akinek olyan dolgokat mondhatsz el, amit senki másnak nem mertél..de nem gondolkozol, hogy ugye nem fog hülyének nézni..mert nem fog...és utána lebegsz, mosolyogsz..
furcsa...eddig mindig írni volt könnyebb, és rajzolni küzdöttem...most fordítva...
Akkor abba is hagyom
A rajzról.
Papírcsónak,mint metafora, mint szimbólum, mint valakik
Talán az egyik legkevésbé színes képem, és mégsem szomorú...
furcsa végignéznem a rajzaimat, és meglátni, hogy hogyan változott át képről képre..az ilyen lapozgatás mindig visszaránt a földhöz..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése